18. Drága mama...

Sziasztok! <3<3

Úgy látom, nem szeretnétek kommentelni, de nagyon szükségem lenne egy-két kritikára, mertha nem írtok semmi reakciót (akár rosszat, akár jót), nem tudom, hogy mi teszik a történetben, és min kéne javítanom. Szóval jól esne pár szócska.

Mindegy, remélem tetszeni fog az új rész.^^

Jó olvasást!

A vörös kérésére felpattantam, és a táskámhoz siettem. Villámgyorsan felkaptam egy világos farmert, és egy színes mintás pólót. A hajamat kontyba fogtam, és már mentem is Castiel után. Ő az ajtóban topogott, gondolom rám várt. Odaszaladtam hozzá, ő pedig megfogta a kezemet. Már nagyon kíváncsi voltam, amikor sóhajtva megfogta a kilincset, és kinyitotta az ajtót.
- Szia Anya! - üdvözölte a jövevényt.
Egy magas, körülbelül 45 éves nő állt a küszöbön. Fekete, itt-ott ősz szálakkal tűzdelt haját szoros kontyba fogta a tarkóján. Szürke nadrágkosztümöt viselt egy fekete magassarkúval. Hófehér arcát néhány barázda szelte át, ajkára vérvörös rúzst kent. A szúrós szürke szemeivel szigorúan méregetett.
- Gyere be - törte meg a csendet Castiel, és arrébb álltunk az ajtóból.
A nő betipegett, és szembefordult velem.
- Natasha Maddox vagyok, örvendek a szerencsének - mondta, és felém nyújtotta a kezét. Kicsit meglepődtem a hivatalosságtól, de azért megfogtam a kezét.
- Horváth Luca - motyogtam, mire megrázta a kezem. Csak most, hogy így a közelemben van, tűnt fel, hogy majd' egy fejjel magasabb nálam.
- Anya, nem kell ennyire hivatalosnak lenni. Ő a barátnőm - mondta Cast.
- Ó, igen? Mióta vagytok együtt?
- Egy hete - feleltem.
- Hány éves vagy? - kérdezte Natasha.
- 17.
- És mond csak, lefeküdtetek már? - szűkült össze a szeme.
Na jó, itt megdöbbentem. Körülbelül egy perce ismerem, és a máris a szexuális életünkről kérdezget, ami, csak úgy megjegyzem, nincs is. (Még.)
- Nem kérsz valamit inni? - fogta meg Natasha vállát és a konyha felé tologatta, felfedezve, hogy anyja érzékeny témára tapintott. - Mondjuk egy kávét?
- Köszönöm, drágám, az jól esne.
Kicsit idegesen indultam utánuk. A nő bemutatkozása már alapból nyugtalanító volt, de most még inkább unszimpatikus lett számomra. Natasha a konyhaasztalnál ült, keresztbe rakott lábakkal, mereven kihúzva magát. Cast valamit a kávéfőzővel babrált, háttal az anyjának. 
- És hogy-hogy ilyen korán itt vagy?
- Dél múlt, kisfiam - felelte a nő, negédes mosollyal az arcán. - Legutóbb említettem, hogy korábban fogok jönni. 
- Igen, tényleg.
Azon járt az agyam, hogy hogyan slisszanhatnék ki a helyzetből, lehetőleg feltűnésmentesen. A konyhaajtóban megszemléltem a bejárati ajtót, de elvetettem az ötletet. Az ablakon is elidőzött a tekintetem, de nem tartottam jó ötletnek, hogy hirtelen kiugorjak a harmadikról. Natasha rám pillantott.
- Miért nem ülsz le, kedvesem? 
Úgy megnyomta az utolsó szót, hogy szó nélkül helyet foglaltam vele szemben. 
- És, tervezel valamit a jövőddel kapcsolatban? - komorult el.
- Nem igazán. Régen rendőr akartam lenni, de terveim még nincsenek.
- Rendőr? - hallatott gúnyos kaccantást. - Az nem egy lányos szakma.
Itt egy kicsit megállt a beszélgetést, de a nő hamar talált más témát. 
- A neved Luca, igaz? Milyen nemzetiségű  vagy?
- Magyarországon születtem, apám félig német volt, úgyhogy hozzájuk is van némi közöm.
Mi ez, valami kihallgatás?!
- Te... Szűz vagy még? - tért vissza hirtelen a kedvenc témájához.
- Anya! - csendült figyelmeztetően Castiel hangja.
- Igen, még szűz vagyok - feleltem, rezzenéstelen arccal. Valójában rettentően kínosan éreztem magam, de próbáltam nem elvörösödni.
- Kitűnő - terült el elégedett vigyor az arcán. - Csak mert Castiel már nem az. Talán az első barátnője...
- Anya! - emelte fel a hangját a fiú.
- Bocsánat. Csak azt hittem elmondtál már neki ilyen dolgokat.
- Még csak egy hete vagyunk együtt! - tette le  anyja elé a bögrét.
- Nálad egy hét már igazán sok idő! -emelte fel a hangját Natasha is.
- Azt hiszem magatokra hagylak titeket - pattantam fel, és eltökélten az előszoba felé indultam. Mit sem törődve Castiel marasztalásával felhúztam a bakancsom és a kabátom, és kiviharoztam a házból. És még az ajtót is megpróbáltam csendesen becsukni.