Ahoy!
Itt az új rész, már nem is mentegetőzök a késés miatt, úgyhogy élvezzétek a fejezetet, és ne szidjatok a vége miatt. :) <3
- Nem érted, hogy nem maradhat itt?!
- Akkor mit csináljunk vele? Megkezdődött az Átváltozás! Sőt, már használta is az erejét. Már csak meg kell tanulnia használni...
- Nincs rá idő! El fog jönni érte, és mi pedig szépen átadjuk. Csak így őrizhető meg a béke.
Az első hang tulajdonosa morogva, csattogó talpakkal elrobogott.
Kinyitottam a szemem. Egyből megbántam, mert a fény kiégette a retinámat. Elfordítottam a fejem arra, amerről a hangokat hallottam. Egy se-szőke, alacsony férfi járkált a bal oldalamon. Vizenyős, világoskék szeme, pici orra alatt tömött bajuszt viselt. Fekete szövetnadrág és fehér ing volt rajta. Meg akartam szólítani, de nem jött ki hang a számon. Visszabillentettem a fejem, és lehunytam a szemem. Összegeztem magamban, hogy mi történt, és valószínűsítettem, hogy valahol a Holtak Világában voltam.
Megpróbáltam felülni, de azonnal visszahanyatlottam, egyrészt a szédülés miatt, másrészt mert vastag bőrszíjak erősítettek az ágyamhoz. Lenyeltem a hirtelen jött pánikot, és elszámoltam 10-ig.
- Hol vagyok? - nyekeregtem a plafonra szegezett pillantással.
- Oh, kisasszony, végre felébredt! - huppant le az ágy melletti székre a férfi. - Éppen ideje volt!
- Hol vagyok? - ismételtem. - És miért vagyok lekötözve?
- Oh, e-ezek csak formaságok kisasszony! - mondta, majd bizonytalanul a csatokkal kezdett babrálni. Kioldotta, én pedig lassan felültem.
- Mi történt? És mióta alszom?
- Jaj, ne olyan sietősen, kisasszony! - szolt rám, amikor felpattantam az ágyról. - Még nincs olyan állapotban, hogy sétáljon!
- De én tényleg jól vagyok! - bizonygattam, de kicsit meginogtam. Megpillantottam az egyik hófehér falon egy tükröt. Odabotorkáltam, és visszarettentem a tükörképemtől. Az csak hagyján, hogy kibírhatatlanul kócos voltam, és hogy egy ismeretlen, fehér ruha volt rajtam, de majdnem sírva fakadtam, amikor megláttam a fülemet. Hosszú, tünde-szerű fül kandikált ki a hajam mögül.
- Mi ez?! - sipítottam.
- Kisasszony, nyugodjon meg... - fogta meg a pasi a vállam. Elvezetett a tükör mellől, de én leütöttem a kezet magamról.
- Már hogy nyugodjak meg?! Nem ismerek magamra! Mit tettek velem?! - kiabáltam. Megijedtem a saját hangomban lelt dühtől. Azt hiszem, az öreg is.
- Várjon, idehívok valakit! M-maradjon itt rendben? - mondta, majd kisiklott az ajtón, és meg egy kattanást is hallottam.
Ez bezárt a szobába?! Mi a franc folyik itt?
Éppen a fülemet piszkáltam, amikor azon kaptam magam, hogy szikráznak az ujjaim. Megijedtem, és messze eltartottam magamtól a végtagom. Aztán megpróbáltam megnyugodni, ami elég nehéz volt, tekintve hogy be voltam zárva egy szobába nem tudom hol, és nem tudom mit akarnak tőlem. És meg csak senkit nem is ismerek. Victor? Hol van az az idióta, amikor szükség lenne rá?!
Ahogy megnyugodtam, az ujjaim sem eregettek szikrákat. Ez jó, legalább azt tudom, hogy ha dühös vagyok, szikrázok. Kell ennél több?
Ekkor kicsattant az ajtó, és a bajszos pasi robogott be rajta, egy lila hajkoronát követve.
- Te?! - kiáltottuk egyszerre a lánnyal, amikor felismertük egymást. Igen, éppen Pióca-Kelly sietett a megmentésemre.
Rögtön felpattantam a földről. Hogy majd ő fog nekem segíteni? Miért nem hívjuk ide inkább kaszást, vagy magát a sátánt?!
- Látom, már ismerik egymást! - örvendezett az öreg, egy feszült vigyorral az arcán. - Drága, ugye körbevezeted, és elmagyarázod a dolgokat a kisasszonynak?
- Mi? Hogy én?
Bajusz csak vicsorított egyet, és kisietett a szobából. Pióca még bámult utána, úgyhogy pár perc múlva megtörtem a csendet:
- És? Most mi lesz?
Felegyenesedett, és kifújt egy adag levegőt.
- Elmagyarázok egy pár dolgot. Gyere!
- Várj! Nem kaphatok valami rendes ruhát?
- Nem.
Fintorogva utánasiettem, mielőtt eltűnt volna a szemem elől.
Egy gyönyörű szép, napfényes folyosón siettünk végig. A jobb oldali fal üvegből volt, így látni lehetett a virágzó rétet, a friss zöld füvet, és az égimeszelő fákat. A másik pasztellkékben pompázott. Mindenfelé növények és színes festmények lógtak. Egy hófehér faajtóhoz értünk. Az ajtón túl egy üres világossárga szoba fogadott. Hatalmas ablakok a falakon, és fikuszok a sarkokban. Középen egy tologatható, fehér filces tábla fogadott.
- Ül! - kaptam az utasítást.
- Hé! Ne beszélj velem úgy, mint egy kutyával! - fortyantam fel.
Kihúzott egy táblafilcet a farzsebéből, és várakozón rám nézett.
- Mi van?
- Ha nem maradsz nyugton, felgyújtod a szobát.
Lepillantottam a kezemre, amin kis lángocskák táncoltak.
- Úristen... - nyögtem.
- Jó. Essünk túl rajta - sóhajtotta, és a táblához fordult. Felfirkált pár dolgot, és visszafordult felém. - Az első kör a ti világotok, a második a miénk. Közte van a Démonok Völgye. De kezdjük az elején. Te azért kerültél képbe, mert az apád egy démon. Nem is akármilyen, Ő a démonok vezére. A Halálnak hívatja magát. És mivel hogy ő az apád, ezért, hogy is mondjam, benned is van démonvér, dögivel. Ezért ilyen a füled, és a lángok, ha démonok vannak a közeledben. Vagy csak ez a világ légköre teszi, nem tudjuk biztosan. Mindegy. A lényeg, hogy háromnegyedig démon vagy, csak sokkal emberibb. Az árnylényed benned van, nem tudjuk hogy, és csak bizonyos helyzetekben jön elő. Mint például három napja a hídon.
És elhallgatott egy pillanatra. Annyi minden kavargott a fejemben, és mégis az volt a legfontosabb: Mit műveltem a Démonok Völgyében? És... akkor hol van Victor?
- Hol van... Mi van... Mi történt... - dadogtam.
- Victorra gondolsz? - kérdezte, mire bizonytalanul bólintottam.
Elkapta a karomat, és a nyomorult filcet hátrahagyva kisétáltunk a szobából. Egy újabb folyosón mentünk végig. A falai fehérek voltak, és egy fehér köpenyes, aggódó arcú nő jött velünk szembe. Egy emberekkel tömött helyiségbe értünk, amitől felfordult a gyomrom. Furcsa, sötét érzések dúltak bennem még akkor is, amikor beléptünk az egyik szobába.
De akkor mintha valami összetört volna bennem, mert... Ott feküdt az ágyon, a sivár szoba közepén, szorosan behunyt szemmel.
Victor.
És én tettem ezt vele...
Nagyon jó mihamarabb folytasd!
VálaszTörlésKöszönöm, igyekszek, megpróbálom a következőt még most hétvégén hozni. ^^
Törlés